|
Tudományos hírek, érdekességek Az állatok több információval rendelkeznek, mint mi! Mire képtelen az ember? Az ember a civilizációval elveszítette érzékelési képességének jelentős részét. A többi élőlénynek sokkal jobb a szaglása, a hallása, sőt környezetüket nálunk, embereknél sokkal pontosabban tudják érzékelni. Az állatok a veszélyt gyakran sokkal korábban megérzik, mint az ember. Néhányan ezeket a képességeket a titokzatos hatodik érzéknek tulajdonítják, de a valóság ennél sokkal egyszerűbb: az állatok más életstílushoz szokott érzékeléssel rendelkeznek, mint az emberek. Néhány funkciót a tudósok már megfejtettek, mások magyarázatára azonban még várni kell. 15 év után expedíció a Vénuszra A Vénusz fizikai jellemzői alapján a Földre leginkább hasonlító bolygó. Egyúttal azonban olyan szélsőségek bolygója is, amelyeket a Földön nem ismerünk. Egyes titkait most igyekszik feltárni a Venus Express szonda, amely 5 év elteltével e bolygó újabb földi kísérőjévé szegődik. Méghozzá ez az első, amelyet európai tudósok és tervezők készítettek. Ha összehasonlítjuk egymással a Naprendszer belső bolygóit – vagyis a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot –, akkor megállapíthatjuk, hogy éppen a Vénusz és a Föld hasonlít leginkább egymásra. A Vénuszt úgy is szokták emlegetni, mint „testvérbolygónkat”. Nem alaptalan ez az elnevezés. Mindkét égitest hasonló méretű, tömegű és sűrűségű. A Naptól való távolságuk sem nagyon tér el. Mivel pedig a protoplanetáris (kezdeti) köd azonos helyén jöttek létre, összetételük is hasonló. Azonban egy sor űrszonda és a földi távcsövek által közvetített közelebbi kép ennek az ellenkezőjére utal. A Vénusz a szélsőséges körülmények bolygója. Felületén 90-szer nagyobb a nyomás, mint amekkorát bolygónkon tengerszinten mérünk. A bolygó felülete inkább egy felizzott kovácsműhelyre hasonlít – a szondák 465 fokot is mértek. Ez annak ellenére így van, hogy a Vénusz a napsugárzás 80%-át visszatükrözi a világűrbe és a felszínre annak csak 10%-a jut el. A sziklavárosok különös világa Az európai sziklavárosok könnyen megközelíthetőek, így azok értékes információkkal szolgálnak a geológusoknak: úgy tanulmányozhatják a Föld történetét, mintha egy nyitott könyvet lapozgatnának. A természet e csodálatos képződményei és az ember által alkotott városok között sok a hasonlóság és a különbség is. A sziklavárosok esetén a „város” megnevezés semmiképpen sem túlzás. A völgyek bulvárokra hasonlítanak, a kanyonok keskeny utcákra emlékeztetnek. A sziklavárosok úgy néznek ki, mint az ősi emberi városok. Botrány Koreában! A sejtek hamisak, a kutya valódi Hvang Vu-szuk délkoreai professzor olyan híres volt hazájában, mint egy rocksztár. A légitársaságok tíz évre első osztályra szóló repülőjegyet bocsátottak a rendelkezésére. Nagy ipari cégek megtiszteltetésnek vették, ha kutatásait többmilliós ajándékokkal támogathatták. Most azonban a koreai nemzeti hőst mégis börtön fenyegeti.Hvang Vu-szuk professzor évekig kitűnő biológusnak számított. A Szöuli Nemzeti Egyetem ötvenhárom éves professzorát három munkája tette szupersztárrá, amelyeket az utóbbi két évben publikált. Célja nem az emberi klón, hanem olyan sejtek előállítása volt, amelyek súlyos betegségek gyógyítására használhatók. Hogyan kerültek piramisok a Kanári-szigetekre? A Kanári-szigetek Afrika Atlanti-óceáni partjaitól nem messze fekszenek. Újabban nemcsak a turisták tömegét vonzzák a strandok, hanem az itt talált régészeti leletek a tudósok figyelmét is felkeltették. Sok homályos kérdés övezi többek között a szigetek őslakosait is… Épp ide, „Héraklész Oszlopai” (a mai Gibraltári-szoros) elé helyezte Platón, az ókori filozófus, a virágzó civilizációnak otthont adó elveszett kontinenst. Így hát nem csoda, hogy amikor a piramisokhoz hasonló építményeket fedeztek fel itt, izgalomba jöttek a rejtélyek kedvelői is. Vajon nem éppen ez az a bizonyos összekötő atlanti kapocs, félúton az ókori Egyiptom és a régi Mexikó között, ami azt bizonyíthatná, hogy a régmúltban létezett valamilyen összeköttetés a földrészek között? Cukorbetegség: egy veszélyes kór! Országonként legalább 8-10%-ra tehető az ismert cukorbetegek száma, s ez a mérték évről évre nő. Szerencse, hogy újabb segítséget éppen napjainkban kap az orvostudomány a cukorbetegség elleni küzdelméhez! Az Eli Lilly gyógyszergyártó cég közzétett statisztikája szerint az elmúlt években világszerte emelkedett a diagnosztizált (orvosilag megállapított) diabéteszben szenvedők száma: 1995-ben 135 millió cukorbeteget regisztráltak, napjainkban pedig már közel 200 milliót. Becslésük szerint 2025-re ez a szám akár a 333 milliót is elérheti. És sajnos az is köztudott, hogy a több ezer új beteg, akiket a diabetes mellitus megtámadott, még csak nem is tud róla! Ön vajon tudja, hogy van-e vagy nincs cukorbaja, megmérette-e a vércukorszintjét? Ez a rémületes cunami következményeihez hasonlítható civilizációs betegség a fejlettebb országok után számos fejlődő országba is betört. Mindenhová, ahol nőtt az életszínvonal. Még az is lehetséges, hogy ezekben az országokban e betegség előfordulása több mint másfélszeresével fog nőni. Ezáltal a diabétesz a modern kor globális járványának tekinthető! |
|
Tehetséges Diákok Klubja ISKOLAI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR |
|
Menüpontok: |